 | Az állatövi jegyek mitológiája II. rész | Tné Zsuzsa | 2003-11-02 11:11:16 |
| Tavasz | Nyár | Õsz | Tél
A hivatalos tavasz három hónapját: márciust, áprilist és májust az asztrológusok Kos, Bika és Ikrek havának nevezik.
KOS: (Latin neve: Aries)
A görög mitológia hagyományában az Aphroditénak szentelt állatok közé tartozott. A kosról szóló, ismert legendák közül minden bizonnyal az aranygyapjas történet a legszebb, amely az ókori Görögországból származik. Élt ezen a területen egy király, Athamasz. A „Felhõ” asszony, Nephelé volt a felesége. Volt két gyermekük is: egy lányuk akit Hellének hívtak, és egy fiúk, Phrixosz. Sokáig éltek boldogságban, de egy napon Athamasz elûzte feleségét, és Inóval lépett frigyre. Nephelé visszasétált az égbe, és ott azt a parancsot adta a többi felhõnek, hogy egy csepp esõt se küldjenek a görög király földjére. Így hát hiába szántottak-vetettek, szárazság és éhínség köszöntött az országra. A király követeket küldött Delphoiba, hogy tanácsot kérjen Apollón szent jósnõjétõl, Püthiától. Hogy mit mondott a jósnõ, azt Athamasz sosem tudta meg, mert a hazatérõket a város határában Inó fogadta, és mézes szavakkal, drága ajándékokkal megvesztegette õket. Így a zarándokok Apollón jóslata helyett azt jelentették a királynak, hogy mindaddig nem fog esni az esõ, amíg a Felhõ asszony két gyermekét fel nem áldozzák Zeusz oltárán. A két gyermek, Phrixosz és Hellé ezalatt a réten legeltették a nyájat, mivel gonosz mostohájuk Inó miatt már nem volt maradásuk a palotában. A pásztorok és az állatok között éltek. Különösen egy szép, szelíd kossal játszottak sokat, mert ennek a gyapja mind egy szálig aranyból volt. Egyszer amikor senki sem figyelt rájuk, ez a kos, akit egyébként Hermész isten küldött, emberi hangon megszólalt és elmesélte nekik, hogy milyen veszély fenyegeti õket. Azt javasolta, hogy üljenek fel a hátára, és a gyerekek hallgattak a szóra. A kos belevetette magát a tengerbe, és az ázsiai partok felé úszott. A kis Hellé azonban bátyja nyakába kapaszkodott, az út közepén nagyon elfáradt, és hiába bíztatták, elgyengült, lecsúszott a kos hátáról, és a tengerbe fulladt. Ezt a tengert, a mai Dardanellák helyén, Hellé tengerének nevezik. Phrixosz, a megmenekült fiú hálaáldozat gyanánt feláldozta a kos Árész oltárán. A kos jótettéért jutalmából az égboltra került Kos csillagképként.
A Kos hónapnak Árész, a Háború istene az ura. Római nevén õ Mars, innen ered a március elnevezés. A tavasz beköszönte nem csak békés mezõgazdasági munkák kezdetét jelentette, hanem a hadi vállalkozások megkezdésére is jelt adott. Ez a magyarázata, miért épp egy harcias isten lett a március patrónusa.
BIKA: (Latin neve: Taurus)
Létrejötte a görög mitológiában a hüaszokhoz, vagyis a nimfákhoz kapcsolódik. A nimfák Atlasz leánya, számuk kettõ és hét között ingadozik. Fiú testvérük Hüasz volt, kinek elvesztése után a hüaszok belehaltak a bánatba. Zeusz ezért az égre emelte õket, és a Bika csillagképbe helyezte el.
Az antik hagyományba a Bika hónap istennõje Aphrodité.
IKREK: (Latin neve: Gemini)
Léda, egy halandó nõ ikerpárt szült Zeusznak. A félisteneket Kastornak és Polydeukésnek (Polluxnak) nevezte el. Nekik volt még testvérük Klytaimnéstra és Helena is, kinek késõbb elrablása szolgál majd a trójai háború ürügyéül. Volt azonban még két ikerpár, akik halandóak voltak, Idas és Lynkeus. Idas leányára Kastor és Polydeukés szemet vetett és elrabolta. Így a két ikerpár között viszály támadt. Egyszer amikor Kastorék õrizetlenül hagyták marhacsodájukat, Idas és Lynkeus úgy döntött, hogy kárpótlásul elrabolják az állatokat. Kastor és Polydeukés azonban rájött a tervre, és nagy összecsapásra került sor, melyben Idas egy dárdával végzett Kastorral, Polydeukés pedig Lynkeusszal. Az életben maradt Idas és Polydeukés végsõ harcát Zeusz zárja le, fia javára. Idasnak megkell tehát halnia. Fiát Polydeukést pedig azzal kárpótolta testvére elvesztéséért, hogy választhat két megoldás között. Az elsõ az, hogy bár félisten mégis örökké élhet az Olümposzon a többi isten társaságában. A másik pedig, hogy megmarad halandónak és élete napjainak egyikét a föld alatt tölti Kastorral, a másikat pedig az égi palotában szintén testvérével. Polideukés nem élve az örök élet lehetõségével, de élve testvére iránti szeretetével ez utóbbit választotta. Zeusz büszke volt bölcs döntésû fiára ezért örök életûvé tette õket az Ikrek csillagképben.
Az Ikrek havában Hermész uralkodik. Római neve Mercur és a hónap az õ édesanyjáról, Maia istennõrõl kapta a május nevet.
--------------------------------------------------------------------------------
A hivatalos nyár három hónapját júniust, júliust, augusztust az asztrológusok Rák, Oroszlán és Szûz havának nevezték el. Ez az elnevezés igen találó, mivel a napforduló alkalmával a Nap a levegõs, száraz Ikrekbõl a vizes Rákba, onnan pedig a tüzes száraz Oroszlánba lép.
RÁK: (Latin neve: Cancer)
Az alakzat a híres görög hõs, Héraklész emlékét õrzi. Neki egy alkalommal a sokfejû vízikígyót kellett legyõznie. A küzdelem kezdetben szerencsétlenül alakult. Ahányszor csak levágott egy kígyófejet, annak helyére mindannyiszor két másik fej nõtt. Az állatok a rák kivételével mind Héraklész mellett álltak. A rákot Héra istennõ azért küldte oda, hogy fogja meg a hõst. A rák Héraklészt valóban sarokba szorította, õ végül mégis legyõzte a vízikígyót. Héra úgy köszönte meg a rák segítségét, hogy az állat késõbb csillagkép formában az égbolton foglalt helyet.
Június a görög Héra hónapja. Római neve Iunó istennõ, innen kapta a június a nevét.
OROSZLÁN: (Latin neve: Leo)
Az argoszi síkság északi szegélyén magasodó hegyekben élt a nemeai oroszlán, s rettegésben tartotta az egész hegyvidéket. A görög mítosz szerint Ekhidna kígyóistennõ volt az oroszlán anyja, és az állatot Héra küldte büntetésül erre a vidékre. A fenevad a városhoz közeli területeken garázdálkodott, és addig még senki sem tudta legyõzni, mert bõre az acélnál is keményebbnek bizonyult. Héraklész félisten vállalkozott arra a feladatra, hogy megöli az oroszlánt. Egy kis városban, Kleónaiban szállt meg egy szegény parasztnál, akinek fiával szintén az oroszlán végzett. Héraklész útra kelt, megkereste a vadállat barlangját, és mivel azon két kijárat volt, betömte az egyiket. Az oroszlánt hosszas birkózás után buzogányütéssel elkábította, és puszta kézzel megfojtotta. Az oroszlán azonban még holtában is kemény feladat elé állította Héraklészt, mivel páncélos bõrét nem lehetett lefejteni. Ezért csak a gyémántnál is keményebb oroszlán karmokkal sikerült az állatot megnyúznia. Magára vette az acél keménységû bõrt, így maga is legyõzhetetlenné vált. Visszatérve Kleónaiba, a szegény paraszt feláldozta Zeusz tiszteletére utolsó kosát. Zeusz pedig fia, Héraklész tiszteletére, emlékül az égre helyezte el az oroszlánt, így született meg az oroszlán csillagkép.
Az állatok királya méltó képviselõje a legmelegebb hónapnak. E forró égövi ragadozó ékessége a búzaszínû sörény, amely kalászkoszorúként, illetve napkoronaként övezi fejét.
SZÛZ: (Latin neve: Virgo)
Asztraia a görög mitológiában Zeusz és Themisz leánya, az igazság istennõje, a szemérmesség nõvére. Asztraia eredetileg az aranykor boldog emberei között élt, de látva az emberek erkölcsi romlását, képtelen volt elhagyni a földet, és visszatérni az égbe, ahol a Szûz csillagzat néven ismert.
A Szûz havának szimbolikája az aratást és a betakarítást uralja. Nem mellékes, hogy a Szûz havának az olümposzi vallás szerint Démétér, a gabonaistennõ volt a védnöke.
--------------------------------------------------------------------------------
A hivatalos õsz három hónapját: szeptembert, októbert és novembert az asztrológusok Mérleg, Skorpió és Nyilas havának nevezik.
MÉRLEG: (Latin neve: Libra)
A mérleg számos leírás szerint korábban a Skorpióhoz tartozott, és csak késõbb vált önálló csillagképpé. A görög mitológiában Zeusz egy aranymérleg segítségével döntötte el az egymással vetélkedõ emberek vagy harcosok sorsát. Hasonló funkciója van a mérlegnek az igazságszolgáltatás istennõje, Themisz kezében is. Héphaisztoszt az olümposzi vallás a Mérleg jegyéhez kapcsolja, úgy mint a Mérleg csillagkép készítõjét.
Érdekes még megemlíteni az egyiptomi mitológia mérleghez fûzõdõ részét, amely az egyiptomi fõisten, Ozirisz bíráskodásának tárgya. Ezzel méri meg a halottak szívét. A mérleg egyik serpenyõjébe az ítéletre váró szívét, áttételesen a lelkét helyezi, a másikba egy szobrocskát, vagy strucctollat tesz. A mérleg így a halott erkölcsi érdemeit állapítja meg.
SKORPIÓ: (Latin neve: Scorpius)
Ishara ismeretlen eredetû, számos elõ-ázsiai nép mitológiájában szereplõ archaikus isten. Eredetileg termékenység istennõ volt. Ezenkívül az igazság és az ítélkezés úrnõje. Nevével szavatolták az eskü betartását. Jelképe a skorpió és a Skorpió csillagkép. Egy másik monda szerint Artemisz istennõ parancsára egy skorpió szúrása ölte meg Oriont. Amióta orion az égboltra került, azóta minden skorpiót gyûlöl, így azonnal eltûnik a nyugati látóhatáron, amint a Skorpió keleten feljön.
NYILAS: (Latin neve: Sagittarius)
A görög mitológiában a kentaur a Nyilas csillagzat hagyományos jelképe. A kentaurok félig ember, félig ló testû lények, hegyek és erdõs ligetek szilaj, fékezhetetlen természetû lakói. Ixion és egy felhõ egyesülésébõl születtek. A felhõ Zeusz parancsára magára öltötte Héra alakját, akire Ixion szemet vetett. A kentaurok halandó lények, Kheirón kivételével. Õt azonban fájdalom gyötri, mert véletlenül eltalálta Héraklész nyila, ezért megszeretne halni, lemond halhatatlanságáról. Különös helyet foglal el Kheirón alakja mind az antikvitásban, mind pedig a kozmológiai munkákban. Megjelenik az állatövi jegyek között, mint a Nyilas csillagzat jelképe.
--------------------------------------------------------------------------------
A hivatalos tél három hónapját: decembert, januárt, februárt az asztrológusok Bak, Vízöntõ és Halak havának nevezik.
BAK: (Latin neve: Capricornus)
Mitopoétikus szereplése mindenek elõtt páratlan szexualitását, kéjvágyát és termékenységét emeli ki. Ezért áll kapcsolatban olyan istenekkel és egyéb mitológiai szereplõkkel, akik e tulajdonságok hordozói, mint például a görög mitológiában Pán. Az ókori görögök úgy tartották, hogy Pán, az erdõk és a pásztorok istene, a titánok ellen vezetett harca során azért zuhant egy folyóba, hogy ellenségei elõl megmenekülhessen.Más istenekhez hasonlóan õ is hal alakot akart ölteni.Ám túl késõn ugrott a vízbe, ezért az alsó fele halfarokká változott, a feje szonban kecskévé. Késõbb Zeusz az égre helyezte. A halfarkú kecskét manapság Bak csillagképnek hívjuk. Az égisz, vagyis a kecskebõr Zeusznak és Athénének az attribútuma. Homérosz szerint az égisz az a pajzs, amelyet Héphaisztosz készített Zeusznak.
A mítosz másik változata, ami Athénének tulajdonítja, az égiszt tüzet okádó szörnynek rajzolja le. Gaia szülte, majd Athéné megölte, s bõrébõl pedig pajzsot készített magának. Az Akropholiszon minden évben kecskebakot áldoztak Athénénak, bõrét pedig égiszként szobbrára borították. A Bak csillagkép képviselõje Hesztia.
VÍZÖNTÕ: (Latin neve: Aguarius)
Ganümédész a görög mitológiában Trósz trójai király és Kallirhoé nimfa fia. Ganümédész apja nyáját legeltette az Ida-hegy erdõs lankáin, amikor Zeusz, elbûvölve rendkívüli szépségétõl sas képében elragadta, felvitte az Olümposzra, és megtette égi pohárnoknak. A lakomákon õ töltögette a nektárt az isteneknek. Ganümédészért kárpótlásul az apja megkaphatta Zeusztól a világ legjobb lovait vagy a Héphaisztosz készítette arany szõlõvesszõt.
A mítosz egyik változata szerint Ganümédész felkerült az égre az állatöv Vízöntõ csillagképének részeként.
HALAK: (Latin neve: Pisces)
A hal a termékenység, a bõség, a bölcsesség, a közöny, a szexuális közömbösség és az ostobaság szimbóluma. A görög mitológiában Héliosz Napisten naphajón járja végig útját a föld felett, az alsó világban pedig egy halon, amely a Napisten hátas állata. Egy másik történet szerint Aphrodité és Erosz egy halandóval, Tithónosszal harcoltak, akinek különös végzetet szánt a sors. Szerelme, a Hajnal istennõje halhatatlanságot kért számára Zeusztól, de elfelejtett örök ifjúságot is kérni, ezért Tithónosz öregebb volt az országútnál. Amikor Aphroditét és Eroszt üldözte, azok a tengerbe ugrottak, ahol hallá változtak. A Halak képviselõje maga Zeusz. A Halaknál még meg kell említeni a görög mitológián kívül még számos hiedelmet. A burján felfogás szerint a világtengerben úszkáló hal hordja hátán a Földet. Hirtelen mozdulata okozza a földrengést.
Az azték mitológia szerint Teszhatlipoka, mert különb akart lenni fivéreinél, Nappá változott. Hamuból formált emberekkel népesítette be a Földet, de a többi isten parancsára víz mosta el valamennyit, s az emberek halakká változtak. Számos olyan hiedelem van, Amelyek szerint különbözõ halak voltak az emberek õsszülõi, illetve a halak egyes emberi testrészekbõl lettek. Több afrikai hagyományban a halott lelke ölt testet a halban. Kínában, Indiában és néhány más régióban a hal az újjászületést jelképezi
|
| |
|
|
 |  |  |  | Üzenőfal
Vendég: Elloptad a cikkemet te geci kurva!a régi Mandala lapból Illett volna feltüntetni a forrást ! Legalább !
Vendég: Kedves Zsuzsa!Köszönöm szèpen a nagyszerű olvasnivalòkat.Jò egèszsèget kìvànok!Katalin
Vendég: Kedves Zsuzsa!
Olvastam a Trutina Hermetisz féle aszcendens meghatàrozàs mòdszeréröl.
Azt szeretném megkérdezni, hogy a 3. mikor a radix hold és az Asc vagy Desc különbségét kell kiszàmolni, ott az Asc vagy Desc - st melyiket kell a szü
Vendég: vagy szívesen felvenném máshol a kapcsolatot
Vendég:
Vendég: Ha van kedve írjon nyugodtan ide
Vendég: Megakadt a szemem az előző vendég üzenetén. Nekem is jövő januárban kerül együttállásba a tranzit Szaturnusz, és Plutó az aszcendensemmel. Érdekelne milyen tapasztalatai vannak. Szívesen folytatnék eszmecserét:
Vendég: Bocsánat az előbbi bejegyzésben elfelejtettem írni, hogy a transit szaturnusz és plutó van a radix szerinti 12-es házban és onnan érik el jövő január közepén az ascendensemet, konjugálnak majd rajta..
Vendég: Kedves Zsuzsa! Bak 23 fokon van az ascendensem, és a plutó illetve a szaturnusz is a 12-es házban van, 2020 január közepén konjugálnak az ascendensemen....Radixom szerint szűsz-ben 8-as házban van a plutóm. Igyekszem a változásokat pozitívan
|
|
| |  |  |  |
|
tpzs@freemail.hu 
turcsanyine.perge.zsuzsanna 
