Most egy saját élményemet szeretném megosztani, amely egy álom volt, és Jung segítségével azt hiszem sikerült értelmeznem az álmom jelentését, és elmondhatom, hogy önmegismerésem útján ezzel egy újabb lépéssel elõrébb jutottam.

...Kellemes este volt, és a nappali szobámban ültem, égõ villanylámpák alatt valamelyik családtagommal beszélgettem. Az erkély ajtó nyitva volt, kintrõl már csak a sötétség nézett be. Egyszer csak a sötétbõl egy ideges alak rontott váratlanul a szobába...

Bevallom Carl Gustav Jung álmokkal foglalkozó írásai, megállapításai nagy hatással vannak rám, és intenzíven foglalkoztatnak az utóbbi idõben. Ez talán nem annyira érthetetlen és furcsa, mert tranzitjaim közül a legaktívabbak egyike immáron háromnegyedéve fennáll: ez pedig a radix Napomat érintõ Neptunusz kvadrát. Furcsa mód a jelenlegi és az elmúlt szolár horoszkópomban is fennáll ugyanez a konstelláció. Neptunusz sok egyéb jelentése mellett az álmok, a tudattalan, és a sugallatok szimbóluma is.

Most egy saját élményemet szeretném megosztani, amely egy álom volt, és Jung segítségével azt hiszem sikerült értelmeznem az álmom jelentését, és elmondhatom, hogy önmegismerésem útján ezzel egy újabb lépéssel elõrébb jutottam.

Az álom, ami igen nagy hatással volt rám, és aminek megfejtését azt hiszem megtaláltam, a nyár folyamán esett meg velem:

…Kellemes este volt, és a nappali szobámban ültem, égõ villanylámpák alatt valamelyik családtagommal beszélgettem. Az erkély ajtó nyitva volt, kintrõl már csak a sötétség nézett be. Egyszer csak a sötétbõl egy ideges alak rontott váratlanul a szobába. Rettenetesen megijedtem, elõször páni félelem fogott el a furcsa fel-alá járkálásától, meg attól a tudattól, hogy nem értettem, hogyan tudott a második emeleti erkélyünkrõl csak úgy betoppanni. Elõször azt hittem valami rosszat akaró, gonosz lélek, aki az életemre akar törni, de lassan lecsillapodtam, mert az alak nem csinált velem semmit, csak idegesen fel-alá cikázott a szobában. Ez is borzasztóan idegtépõ volt és elkezdtem ordítani…és erre felébredtem.

Jung megállapításait az álmokkal kapcsolatban már jóval elõtte ismertem, és az õ “útmutatásai” alapján megpróbáltam értelmezni, mert nagyon felkavaró érzésekkel töltött el ez az álom, amelynek szinte minden pillanatát kristálytisztán újra tudtam élni késõbb is. Mivel még további képzettársításokat, bõvítéseket (amplifikáció) is tudtam az álomhoz fûzni pl.: ez a hirtelen feltûnés ami borzasztóan megijesztett, vagy a félelem ami elfogott az alakkal szemben, vagy ez a kiszámíthatatlan váratlanság ami teljesen kiborított…stb. feltételeztem, hogy itt valami személyes dologról van szó, ez az álom az én tudattalanom megszólalása volt.

Jung azt mondja, mindig vizsgáljuk meg a körülményeket, éppen aktuális élethelyzeteket, mert az álom elsõsorban a jelennek szól. Nos itt tudni kell, nem sokkal ezelõtt láttam egy filmet – Azonosság-Identity címmel - (szintén Neptunusz analógia) ami egy skrizofén ember darabokra tört személyiség részeinek viaskodásáról szólt. Nagyon megérintett ez a történet és akkor nagyon foglalkoztatta a gondolataimat.

Ebbõl én arra következtettem, itt az én esetemben is talán egyik személyiségrészem jelent meg, nem kizárt õ ez az ellenszenves, ijesztõ, hirtelen felbukkanó, ideges fazon. (Uránusz)

Ezen eltöprengtem, mert én ismertem már magamat ilyen kicsit kiszámíthatatlan, uránikus oldaláról, de eddig mindig pozitívan értékeltem ezt az arcvonásomat. Asztrológia nyelvére lefordítva képletemben van: AC oppozició Uránusz; I.házas Szaturnusz kvinqunx Uránusz; Szül.uralkodó Mars trigon Uránusz; Hold félsextil Uránusz.

Ezekbõl a konstellációkból is látszik, hogy a legtöbb fényszög feszültséget hordoz és nem harmónikus az energiaáramlás.

Eddig mindig azt hittem: ezek a hirtelen ötleteim, beindulásaim, amelyek inkább pozitív eredményeket, változásokat hoztak, valami egyértelmûen jó dolgok — kedvelni való oldalam, arcom.

Bár az igaz, hogy a külvilággal való kapcsolataimban voltak megmagyarázhatatlan, érthetetlen kurta-furcsa hirtelen változások, elválások. Nincs mit csodálkozni, mivel ez a radix Uránusz a VII. ház (Te, külvilág, kapcsolatok) csúcsa közelében áll.

Feltettem a kérdést magamnak:

És akkor azt hiszem megértettem, hogy igen, világosság lett fejemben jó néhány múltbeli esemény miértjére!

Rájöttem, hogy ez az arcom, aminek én eddig csak a pozitív részével azonosultam, bizony ijesztõ és félelmet keltõ lehet másokban. Rájöttem, hogy ez a váratlanság és kiszámíthatatlanság, amilyen eszközzel én néha élek, bizony másokat idegesíthet, sokkolhat, és hogy nem célszerû emberekre úgymond “ajtóstul rárontani”, mert az érzékenyebbek egybõl elmenekülnek.

Akkor értettem meg, tulajdonképpen miért is találom idegesítõnek és rettenetesnek egy közeli hozzátartozóm váratlan és kiszámíthatatlan “õrült” ötleteit. Nem másért, csak mert tükröt tart felém a maga ascendensén felkelõ Nap-Uránusz együttállásával.

Ez nem egy szívderítõ felfedezés volt, de összességében borzasztóan hasznos.

Ime egy példa, hogy a VII. házas bolygó-analógiákat, hogyan vetíthetjük ki környezetünkre, és szoríthatjuk le tudattalanunkba…és hogyan férkõznek õk mégis vissza és hogyan akarják elfoglalni bennünk az õket megilletõ rendes helyüket.

2003.11.22. Ituna (születési idõm: 1969.11.04. 15 óra 08 perc Bp.)