A közismert mondáson gondolkodom már egy jó ideje. Azon filozofálgatok, vajon a saját nevünk mit mond, mit üzen számunkra?

Abból indultam ki, hogy a világban nincsenek véletlenek.

Mikor megszületünk többnyire édesanyánk ránk néz és már mondja is az orvosnak: - Ezt a gyereket Pistinek, Gézának, Katinak, Juditnak hívják. És én beleszületek a világba és kapok rögtön – mondhatjuk, hogy megkérdezésem nélkül - legalább 2 nevet: Kovács István, Német Géza, Juhász Katalin, Szegedi Judit.

Amikor a tudósok vagy felfedezök valami új eddig nem létezö dolognak nevet adnak, mindig próbálják valahogy azon dolog anyagi vagy eszmei eredetéböl megalkotni az elnevezést, például így: mü-anyag; számító-gép; tele (távol)- fon (hang) régen hívtuk távbeszélönek is.

Szüleink nevet adnak nekünk, ök is valamilyen szinten – tudatosan vagy tudattalanul – családi vagy személyes eredetböl kifolyólag neveznek el minket. Minthogy a tárgyak neveiben ott az eredet, létrejövetelének és lényegének magva, a mi viselt neveinkben is ott a származásunkra, eredetünkre, létrehozónkra való utalás: a családnév. Asztrológiában a család és származás kérdése a IV. házhoz tartozik. Ez a terület beszámol arról, milyen családból jöttünk, milyen a mi apánk, genitorunk (nemzönk, szülönk és egyben “alkotónk”), milyen légkör uralkodott az otthonban, hogyan éreztük ott magunkat, esetleg milyen feladataink vannak a családi dolgokat illetöen, és persze mindezek tükrében a mi saját családunk milyen lesz.

A családnév már így önmagában elemezve is rengeteg mindent elmondhat a mi múltunkról, örökségünkröl, mondjuk úgy családi karmánkról. Hiszen egy Kovács vagy Juhász öse régen feltehetöen ezt a mesterséget üzte. A Német lehet, hogy valaha bevándorolt sváb család volt, egy Szegedi pedig utalhat a család régi lakhelyére, kötödésére. De elgondolkoztunk-e azon, hogy ezek a nevek a mi saját sorsunkban rendelkeznek-e jelentéssel? És ha igen mi az a jelentés, hacsak szimbolikusan is? Mert lehet, hogy egy mai XXI. századi Kovács nevü fiatalember számára maga a mesterség üzése túlhaladott és elképzelhetetlen. De vajon mit kovácsol akkor ma ö? Miért és hol üti ö a vasat? Mert azt sejteni vélem, valamilyen értelemben és szinten ez megjelenik az egyén életében…, hiszen ez a neve, és mint ahogy a porszívó eltakarítja az apró fekete koszokat, ö kovács, aki kovácsol…összekovácsol, kikovácsol valamit.

A családnév összeköt bennünket egy láthatatlan szállal öseink múltjával, amely szálat mi vagyunk hivatva tovább vinni, és amiböl majd nekünk kell a jövönket valamilyen módon kialakítanunk. Érdekes elelmélkedni azon, hogy mi van annak a családnak a sorsával-karmájával, ahol családnevet váltanak? Például a híres színészek induló karrierjük elején gyakran változtatnak vezetéknevükön. Vajon miért e divat? Ma úgy mondjuk, müvésznevet vesznek fel, mert a jól kitalált névvel sikeresek lehetnek, karriert futhatnak be. Érdekes, a névváltoztatás is hozzájárulhat a sikerhez? Vagyis a névnek köze van a sorshoz, az életúthoz, a vezetéknév ezek szerint determinál minket valamilyen életpálya felé?

A keresztnév megválasztása nagyon sokszor érzelmi döntés következménye: az anyának az István a kedvenc neve, az apát a Géza név emlékezteti régen elhalt testvérére, a nagymamát is Katalinnak hívják, vagy ismerünk egy Judit nevü nöt, akire mindig szeretettel gondolunk. A keresztnévhez hangulat is kötödik, már ahogy kimondjuk, kiejtjük, hiszen vannak vidám nevek, komoly hangzású nevek, elökelö nevek, divatos nevek, hagyományos nevek stb. Bár a keresztnevet is kapjuk, és nem magunk választjuk, de ugye számtalanszor megfigyeltük már, hogy mennyi emberre illik a saját neve ?!

Az érzelmi és hangulati töltésen túl a keresztneveknek, ugyanúgy mint a családneveknek van jelentése is. István azt jelenti virágkoszorú, Géza török eredetü méltóságnév volt, Katalin jelentése korona vagy mindig tiszta, Judit pedig a Júdeából származó nö jelentéssel bír.

Ki vagyok én a nevemen keresztül? Asztrológiailag én valahogy az Ascendensre gondolnék elsösorban, hiszen egy-egy név kiejtése során arcokat, külsö alkatokat kapcsolunk hozzájuk. Olyan képeket, ahogy mi látunk másokat, és persze ahogy ök érzékelnek minket.

Vajon ezek a névjelentések, mire utalhatnak?

Itt eszembe ötlik asztrológiailag a Nap jele, hiszen ez a bolygó belsö valódi világunkat, énünket, isteni mivoltunkat jeleníti meg. A Nap már beszél a jövöröl is, hiszen hétköznapjainkat az ascendens jele értelmében éljük, de valódi igazi énünket Nappá válásunk szimbolizálja. Életutunkat az ascendens jelén kezdjük, ám az ÉN kiteljesedését a Nap jelében érjük el. Egy név jelentése vajon szimbolikusan nem ezt a jövöbeni célt világítja meg?

Én azt hiszem, lehet valami igazság ebben a régi mondásban: nomen est omen avagy a név egyben elöjel. A magam részéröl és példáján keresztül bizony látok összefüggéseket a sorsom, életpályám kapott családi és keresztnevem illetve felvett asszonynevem között. Hogy mindez a kezdete valaminek vagy beteljesítése, hogy az út maga vagy az elérendö cél, azt még nem tudom. Tovább gondolkodom…

Kálmán Béla, A nevek világa